Elérkeztünk a bor fejlődésének egyik utolsó állomásához, ami számunkra egy gyönyörű találkozás nyitánya is lehet. Ha nincs hiba a történetben, a dugó kihúzása után többszörös érzékszervi kapcsolatba kerülünk a borral.

A borospalackok leggyakoribb lezárási módja a parafa dugó, amit egy fafajta, a paratölgy kérgéből készítenek. A parafa dugóval történő üveglezárás szinte egyidős a modern borospalackok megjelenésével. A parafadugót csak a 17. század vége óta használják, jóllehet már az ókorban Cato, Plinius és Horatius beszámolói is utalnak arra, hogy kéregdarabokat használtak amfórák lezárására.

A parafa dugón keresztül a bor levegőhöz jut , és egyes boroknál ez elősegíti a fejlődést. Az eredeti parafadugót egy darabban vágják ki a paratölgy kérgéből ezért a legdrágább dugófajta. Szorosan feszül a palackba, semleges ízű és természetes anyag. Vannak úgynevezett préselt dugók is, ezekhez a kéreg maradványait használják fel: megőrlik, majd összeragasztják.

Bár legtöbbünk számára a parafa dugó „az igazi”, mégis sajnos van néhány hátránya

Részben felmerül a megbízhatóság kérdése is. Ennek oka, hogy amikor a fa kérgét hántolják különböző, ún. negatív baktériumok kerülnek a fába. Közismert az ún. THC baktérium, ami a dugóhibáért felelős. Dugóhiba esetén a bor legtöbb esetben élvezhetetlen. A dugóhiba legfeltűnőbb jegyei a dugó megszagolásánál derülnek ki, illetve a bor kiöntésénél, amikor is egyfajta penészes hordó illat tör ki a palackból, mely különböző erősségben jelentkezhet. Ez mindenképpen zavaró tényező, az élvezeti értéknél.

Manapság egyre több helyen a fehér, gyümölcsös, illatos, sokszor gyors fejlődésű borokat csavarzárral látják el, de terjed a rozék, könnyedebb vörösek esetében is. Ausztráliában, Új-Zélandon már a borok közel felét csavarzárral palackozzák. Az eljárás olcsóbb, nem okoz dugóhibákat, és máshogy sem változtatja meg hátrányára a bor minőségét. A hazánkban is egyre elterjedtebb brit üzletlánc például a saját válogatású borainak java részét már csavarzárral látja el.

Kompromisszumos megoldás a műanyagból készült, ún. szilikondugó. A dugóhiba ezzel szinte kizárható, mégis sokan idegenkednek tőle. Pedig a szilikondugó megszokható, egyetlen igazi hibája talán az, hogy mivel nem deformálódik, ezért a megbontott palackba szinte lehetetlen kézi erővel visszapréselni.