Hírek

Előzetesen tapasztalható volt egy minimális izgalom a szervezőkben a létszámot illetően, hiszen október idusa hagyományosan az őszi szünet időszakának számít a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, de végül pár perccel a kezdés előtt ez az aggodalom teljesen elpárolgott - talán a határon túli témának is köszönhetően - ismét sokan döntöttek úgy, hogy magukba szívnak egy kis boros tudást, a graševinák illatával együtt természetesen.

Mint azt Marijantól megtudtuk, a graševina elnevezés népszerűsítésre (és megtartására) nagy hangsúlyt fektetnek déli szomszédaink, hiszen így el tudják kerülni a különböző rizling elnevezéseket, ezzel is különlegessebbé és jobban megjegyezhetővé téve a borvidéküket.

                                                   ^{Marijan Knežević és Győrffy Zoltán (Fotók: Wéber Tamás)}

Nemrég ját náluk Steven Spurrier, aki éppen a benchmark fontosságát emelte ki. Ha azt mondjuk chardonnay, mindenki Chablis-t hozza mintaképnek, ha sauvignon blanc, akkor Új-Zéland és a Loire-völgye. A horvát Dunamente és Szlavónia lehet a graševina, azaz az olaszrizling benchmarkja, nyilatkozta a neves brit szakértő.

A graševina egyébként többnyire egyet jelent Hovátországban a fehérbor fogalmával, hiszen az eladott fehérboroknak a kétharmada ebből a fajtából kerül ki a horvát piacon. A horvát baranyai borvidéken, amely valamivel kisebb, mint 1000 hektár, a szőlőültetvények háromnegyede graševina, tehát abszolút domináns fajta. Az itteni termelők többnyire a friss, könnyen iható, elsősorban hétköznapi fogyasztásra szolgáló, azonban minőségi graševinák készítésére törekednek, az utóbbi időben egyre inkább a fiatalabb, huszas-harmincas korosztályt megcélozva.

A kétórás, kóstolóval egybekötött előadás során az alábbi borokkal ismerkedhettünk meg:

1. Josić Pince Graševina 2012 (Vörösmart, Drávaszög): A pincészet alap olaszrizlingje, hozza a fajtajellegességet, a meleg évjáratból adódóan az érett gyümölcsösséget, de van benne elegendő lazaság és sav a fröccsözéshez is akár.
2. Vina Belje Graševina Select 2012 (Hercegszőllős, Drávaszög): A 650 hektáros birtok alap-graševinája, lendületes, zöldalmás, barackos illatok, egész korrekt savháttér, csúszós bor.
3. Kollár Pince Graševina 2012 (Csúza, Drávaszög): Kis családi pincészet olaszrizlingje, illatban abszolút fajtajelleges, korrekt bor, zamatai picit megbillennek, az alkohol visszafogja, lomhábbá teszi.
4. Pinkert Pince Graševina 2012 (Csúza, Drávaszög): Szintén családi vállalkozás, ifjú hölgy borásszal, illataiban a gyümölcsösség dominál, de a maradék cukor miatt nem tud igazán könnyed, lendületes lenni.
5. Szabó Pince Graševina 2011 (Karancs, Drávaszög): Meglepően karakán bor, egész jó savakkal, megjelenik az ásványos háttérfűszer, a friss és érett gyümölcsök. Izgalmas, de bizonyosan megosztó bor.
6. Antunović Pince Graševina 2011 (Erdőd, Erdődi-hát): A vendégbor Erdődről, ami a szomszédos borvidék a Duna partján. Érezhetően más karakter, lágyabb, krémesebb struktúra, de összességében mégis arányos tétel.
7. Vina Belje Graševina Premium 2012 (Hercegszőllős, Drávaszög): Válogatott dűlők és nagyobb hozamkorlátozás. Tartalmas, érett citrusok, mandarin, gyömbér, mandula. Hosszabb, tartósabb, komplexebb zamatok.
8. Vina Belje Graševina Goldberg 2012 (Hercegszőllős, Drávaszög): Ehhez a borhoz többször szüretelnek, szeptember elejétől december közepéig. Az eredmény egy egyszerre citrusos, almás frissességű, de már a töppedt bogyó krémes, aszaltas, komplex ízvilágát is hordozza. Izgalmas, összetett, játékos történet.

A borok kóstolása közben feltehetően tényleg sokkal jobban kijött a fajta ivós jellege, hiszen a negyedik-ötödik tétel után érezhetően megnőtt az alapzaj, szerencsére ez ritkán zavarta ténylegesen az előadás menetét. A nyolctagú borsornál az első hét száraz, míg az utolsó graševina félszáraz volt, de mint tudjuk a szőlőfajta alkalmas a töppedés révén akár magas minőségű édes borok elkészítésére is. Nem szeretnénk kiemelni egy bort sem, mivel a minőség általában nézve is igen jó volt, hozták a fajtára jellemző jegyeket, mégis mindegyik egy kicsit más volt.

Bátran mondhatjuk, hogy a második előadás is jól sikerült, az interaktivitás is nagyobb volt az elsőhöz képest, a legközelebbi alkalomkor talán még ennél is jobb lesz. November 20-án a kékfrankos lesz a téma, Takler Ferenc szekszárdi borász kalauzolásával, jó sztorikból tehát – finom kékfrankosok társaságában – biztosan nem lesz hiány.

A Borszeminárium a Pécsiközgázon program a "A Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter fejlesztése”, a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0003 pályázat támogatásával valósul meg, a Pécs-Mecseki Borút szervezésében, a Pécsi Borozó és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának együttműködésével.

forrás: http://www.pecsiborozo.hu/hirkereso/feher_oktober