Kereső


Pincészet kereső

hírlevél


E-mail cím:

Márton nap


 
 
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.
Egy másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara); régi szófejtéssel „Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.
 
 
A Márton-napi liba-lakomáról szóló elsőírásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.

 

A Villányi borvidéken Márton nap egész novemberben tart. Változatos rendezvények, újborköszöntők, liba étkek, népi szokások felelevenítése, lampionos felvonulás, újbor körüli izgalmak várják a vendégeket.
 

Bejelentkezés


Név:
Jelszó:
Megjegyzés:

Hírek


2015. október 9.

Tisztelettel meghívjuk a PTE KPVK Élelmiszergazdasági és Turisztikai Intézete, a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter és a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett ÚJ TRENDEK A SZŐLÉSZET-BORÁSZATBAN ÉS A BORTURIZMUSBAN elnevezésű tudományos konferenciánkra.

 

tovább

2015. október 9.

Szeptember 25-én újra megnyitotta kapuit Szekszárdon a BorKultúra SzabadEgyetem, népszerűbb nevén a boregyetem, első szezonbeli programján górcső alá véve a furmintot, valamint annak esélyeit boncolgatva, hogy válhat-e a fajtából új magyar világsiker. Tóth Adrienn, a Vinoport főszerkesztője, s egyben a Furmint Február főszervezője az este során 10 bort mutatott be, melyek nagy része Tokajról származott, de a Mátra, a Balaton-felvidék és Zala borászataiba is ellátogathattunk. 

tovább

2015. június 14.

A Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézetével együttműködve sikeres konferenciát szervezett 2013. május 7-9-én, Szekszárdon. A konferencia a „Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter fejlesztése” DDOP-2.1.3/A-12-2012-0003 azonosítószámú pályázat támogatásával valósulhatott meg.

tovább